Kedves szülők, kedves betegeim, kedves olvasóim!
2014. december 26., péntek
2014. december 14., vasárnap
A D-vitaminról
Mi is ez a D-vitamin?
Vitaminnak nevezzük, de nem az: valójában egy hormon, ami szinte valamennyi anyagcsere folyamatban részt vesz. A természetes D-vitamin előállítás a bőrben történik, a táplálékkal bevitt előanyagokból, napfény hatására. A vitamin a májban és a vesében alakul át aktív hormonná. Zsírban oldódik, a szervezetben a felesleg elraktározódik.
Melyek azok a folyamatok, amelyekben a D-vitamin részt vesz?
A legismertebb hatása a kalcium-foszfor anyagcserében való szerepe, amely a csontok egészségét szolgálja. A kalcium csak D-vitamin jelenlétében szívódik fel a bélrendszerből, az egészséges csontanyagcserében más hormonokkal együtt játszik főszerepet. Csecsemőkori hiánya a csontok elgörbülését, a koponya deformálódását okozza: ez az angol-kór. Ennek kivédésére kezdték el a csecsemőkori D-vitamin adását. A jó, erős gyermekkori csontozat jó alapot ad a felnőttkori csont egészségnek, ami a legjobb megelőzése a csontritkulásnak. Az izomzat működésében is szerepet játszik: a sejtek erőművének, a mitokondriumoknak növeli az aktivitását.
Jelentős szerepe van a cukorbetegség megelőzésében is, úgy a gyermekkori, mint az idősebb korban kialakuló formában; valamint a veleszületett és a később kialakuló immunrendszer működésében, szerepet játszik a fertőzésekkel szembeni ellenállásban.
Milyen betegségek megelőzésében játszik szerepet a D-vitamin?
Csak egy kis felsorolás: magas vérnyomás, rosszindulatú daganatok, memória romlás, Alzheimer-kór, csontritkulás, időskori csontvesztés és csonttörés, ízületi gyulladások, gyulladásos bélbetegség. Szinte minden betegség kialakulását fokozza a D-vitamin hiány. Sok betegség esetén találtak alacsony D-vitamin szintet, ami igazolja oki szerepét. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a kialakult betegségeket gyógyítani is tudja a vitamin pótlása: ez is a megelőzés fontosságát hangsúlyozza.
Általánosságban az mondható, hogy a lakosság D-vitamin hiányos. Az élelmiszerek nem tartalmaznak elég D-vitamint. A légszennyezettség miatt a megfelelő napsugarak kevésbé érnek bennünket. A napsugárzástól való túlzott félelem miatt részben keveset tartózkodunk a napon, részben fényvédő krémeket használunk, ami mind gátja a bőrben történő D-vitamin szintézisnek. Az elhízás szintén vitaminhiányhoz vezet: a zsírban oldódó D-vitamin felhalmozódik a zsírszövetben, és nem jut el a sejtekhez.
Melyek azok az élelmiszerek, amelyek D-vitamint tartalmaznak?
Zsíros halak, halmáj, tojássárgája, tejtermékek, vaj, erdei gombák.
Mikor van szükség D-vitamin bevitelre?
A D-vitamin bevitel minden életkorban, folyamatosan ajánlott:
- Csecsemők számára a Vigantol olaj napi 1 cseppje egy éves korig kötelező, és fedezi szükségletüket. A koraszülött babák igénye ennél nagyobb: ők napi 2 cseppet kapnak.
- Három éves korig napi 2 csepp, majd áttérhetünk a tablettás formára. Ha gyermekünk eleget van nyáron a napon, akkor júniustól augusztusig felfüggeszthetjük a D-vitamin adását. De mivel a D-vitamint túladagolni majdnem lehetetlen, ezért az sem baj, ha folyamatosan kapják.
- Nagyobb gyerekek, serdülők, felnőttek részére a napi adagot lehet egyszerre, hetente vagy kéthetente bevenni, mert a D-vitamin elraktározódik és folyamatosan kerül felhasználásra. A fent említett okokból az elhízott egyének szükséglete nagyobb.
Ne feledkezzenek meg a D-vitaminról, a rendelésen kérjék a recept felírását!
A vitaminokról általában ezen a linken tájékozódhat.
Vitaminnak nevezzük, de nem az: valójában egy hormon, ami szinte valamennyi anyagcsere folyamatban részt vesz. A természetes D-vitamin előállítás a bőrben történik, a táplálékkal bevitt előanyagokból, napfény hatására. A vitamin a májban és a vesében alakul át aktív hormonná. Zsírban oldódik, a szervezetben a felesleg elraktározódik.
Melyek azok a folyamatok, amelyekben a D-vitamin részt vesz?
A legismertebb hatása a kalcium-foszfor anyagcserében való szerepe, amely a csontok egészségét szolgálja. A kalcium csak D-vitamin jelenlétében szívódik fel a bélrendszerből, az egészséges csontanyagcserében más hormonokkal együtt játszik főszerepet. Csecsemőkori hiánya a csontok elgörbülését, a koponya deformálódását okozza: ez az angol-kór. Ennek kivédésére kezdték el a csecsemőkori D-vitamin adását. A jó, erős gyermekkori csontozat jó alapot ad a felnőttkori csont egészségnek, ami a legjobb megelőzése a csontritkulásnak. Az izomzat működésében is szerepet játszik: a sejtek erőművének, a mitokondriumoknak növeli az aktivitását.
Jelentős szerepe van a cukorbetegség megelőzésében is, úgy a gyermekkori, mint az idősebb korban kialakuló formában; valamint a veleszületett és a később kialakuló immunrendszer működésében, szerepet játszik a fertőzésekkel szembeni ellenállásban.
Milyen betegségek megelőzésében játszik szerepet a D-vitamin?
Csak egy kis felsorolás: magas vérnyomás, rosszindulatú daganatok, memória romlás, Alzheimer-kór, csontritkulás, időskori csontvesztés és csonttörés, ízületi gyulladások, gyulladásos bélbetegség. Szinte minden betegség kialakulását fokozza a D-vitamin hiány. Sok betegség esetén találtak alacsony D-vitamin szintet, ami igazolja oki szerepét. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a kialakult betegségeket gyógyítani is tudja a vitamin pótlása: ez is a megelőzés fontosságát hangsúlyozza.
Általánosságban az mondható, hogy a lakosság D-vitamin hiányos. Az élelmiszerek nem tartalmaznak elég D-vitamint. A légszennyezettség miatt a megfelelő napsugarak kevésbé érnek bennünket. A napsugárzástól való túlzott félelem miatt részben keveset tartózkodunk a napon, részben fényvédő krémeket használunk, ami mind gátja a bőrben történő D-vitamin szintézisnek. Az elhízás szintén vitaminhiányhoz vezet: a zsírban oldódó D-vitamin felhalmozódik a zsírszövetben, és nem jut el a sejtekhez.
Melyek azok az élelmiszerek, amelyek D-vitamint tartalmaznak?
Zsíros halak, halmáj, tojássárgája, tejtermékek, vaj, erdei gombák.
Mikor van szükség D-vitamin bevitelre?
A D-vitamin bevitel minden életkorban, folyamatosan ajánlott:
- Csecsemők számára a Vigantol olaj napi 1 cseppje egy éves korig kötelező, és fedezi szükségletüket. A koraszülött babák igénye ennél nagyobb: ők napi 2 cseppet kapnak.
- Három éves korig napi 2 csepp, majd áttérhetünk a tablettás formára. Ha gyermekünk eleget van nyáron a napon, akkor júniustól augusztusig felfüggeszthetjük a D-vitamin adását. De mivel a D-vitamint túladagolni majdnem lehetetlen, ezért az sem baj, ha folyamatosan kapják.
- Nagyobb gyerekek, serdülők, felnőttek részére a napi adagot lehet egyszerre, hetente vagy kéthetente bevenni, mert a D-vitamin elraktározódik és folyamatosan kerül felhasználásra. A fent említett okokból az elhízott egyének szükséglete nagyobb.
Ne feledkezzenek meg a D-vitaminról, a rendelésen kérjék a recept felírását!
2014. december 11., csütörtök
Hepatitis A (vírusos májgyulladás)
Lakossági tájékoztató (2014. december)
A fertőző májgyulladás egyik kórokozója a HEPATITIS A VÍRUS, amely székletszóródással, széklettel szennyezett kéz, tárgyak, beszennyezett nyers, vagy nem megfelelően hőkezelt élelmiszerek, szennyezett ivó - és fürdővíz útján terjedhet. A betegség lappangási ideje 2-8 hét.
A tünetek:
jobb bordaív alatti fájdalom, néhány napig tartó láz, elesettség, étvágytalanság, sötét vizelet, világos széklet, a szemen és a bőrön sárgaság. A betegség lefolyása rendszerint enyhe. Hat éven aluli gyermekeknél a fertőzés mintegy 70%-a tünetmentesen zajlik le vagy a klinikai tünetek nem jellemzőek pl. fáradékony, étvágytalan a gyermek. A kicsiknél rendszerint sárgaság nélkül zajlik le a betegség. A fogékony lakosság körében a nem megfelelő higiénés körülmények között (személyi tisztaság hiánya, piszkos kéz) járvány alakulhat ki.
A fertőző májgyulladásban szenvedő beteg és a tünetmentes vírusürítő a „sárgaság” megjelenése előtt már üríti székletével a vírusokat. Ez alatt az idő alatt megfertőzheti a környezetében élőket.
A megelőzés lehetőségei:
- A lakókörnyezet tisztán tartása, beleértve a WC megfelelő takarítását, a konyha tisztán tartását, a törölközők, törlőruhák gyakori mosását.
- Megfelelő, WC használat utáni, étkezés, dohányzás előtti kézmosás, személyi higiéne alapvető szabályainak betartása
- Védőoltás
Az ÁNTSZ további lakossági tájékoztatóit ezen a linken olvashatja
A fertőző májgyulladás egyik kórokozója a HEPATITIS A VÍRUS, amely székletszóródással, széklettel szennyezett kéz, tárgyak, beszennyezett nyers, vagy nem megfelelően hőkezelt élelmiszerek, szennyezett ivó - és fürdővíz útján terjedhet. A betegség lappangási ideje 2-8 hét.
A tünetek:
jobb bordaív alatti fájdalom, néhány napig tartó láz, elesettség, étvágytalanság, sötét vizelet, világos széklet, a szemen és a bőrön sárgaság. A betegség lefolyása rendszerint enyhe. Hat éven aluli gyermekeknél a fertőzés mintegy 70%-a tünetmentesen zajlik le vagy a klinikai tünetek nem jellemzőek pl. fáradékony, étvágytalan a gyermek. A kicsiknél rendszerint sárgaság nélkül zajlik le a betegség. A fogékony lakosság körében a nem megfelelő higiénés körülmények között (személyi tisztaság hiánya, piszkos kéz) járvány alakulhat ki.
A fertőző májgyulladásban szenvedő beteg és a tünetmentes vírusürítő a „sárgaság” megjelenése előtt már üríti székletével a vírusokat. Ez alatt az idő alatt megfertőzheti a környezetében élőket.
A megelőzés lehetőségei:
- A lakókörnyezet tisztán tartása, beleértve a WC megfelelő takarítását, a konyha tisztán tartását, a törölközők, törlőruhák gyakori mosását.
- Megfelelő, WC használat utáni, étkezés, dohányzás előtti kézmosás, személyi higiéne alapvető szabályainak betartása
- Védőoltás
Az ÁNTSZ további lakossági tájékoztatóit ezen a linken olvashatja
2014. december 10., szerda
A rühességről
Az Országos Epidemiológiai Központ rühességről szóló lakossági tájékoztatója (2014. október)
A hazai közegészségügyi hálózat megfigyelései, illetve a Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézetek adatai arra utalnak, hogy a rühesség (scabiosis) rövid időn belüli először csak halmozottan fordul elő, később azonban járvány formájában bárkit veszélyeztethet. Ugyanis évtizedek óta ismert, hogy általában 20-25 évenként világszerte rühességi járványok jelentkeznek. E folyamat alól Magyarország sem kivétel.
A járványok kialakulását a legaktívabb nemi életet élő 20-30 éves korosztályon belül azok a fertőzött személyek segítik elő, akiknek felhámjában a rühatkák tömegesen elszaporodása miatt a fertőzés szétszóródhat. A tünetmentes rühesség a már átvészelt és fogékony egyéneknél is jelentkezhet, ami a fertőzés terjedését segítő tényező. A járványok kialakulásához hozzájárul az is, hogy a rühességre jellemző tüneteket a bőrgyógyászok – gyakorlat hiányában – gyakran nem ismerik fel, ezért a beteg hosszabb időn keresztül nem kap megfelelő kezelést, ami lehetővé teszi a rühatkák szóródását.
Jelen Tájékoztatónkban a rühességre vonatkozó, a lakosságot érintő ismeretekről kívánunk rövid áttekintést adni.
(1) Kórokozó
Az emberi rühatka (Sarcoptes scabiei var. hominis) kb. 0,3-0,5 mm nagyságú, szabad szemmel nem látható pókidomú. Egygazdás endoparazita, kizárólag az emberen él, idegen gazdán csak átmenetileg tartózkodik. Az állatokon előforduló, az emberen élősködőhöz igen hasonló rühatkák az embert viszont csak kivételes esetben fertőzik meg.
A rühatka nősténye a finom bőrfelületek hámjában, a bőr felső szarurétegében telepszik meg, ahol igen vékony a szaruréteg és nincs sok szőrtüsző és ahonnan a külső levegőhöz könnyen hozzájut. A nőstény a szarurétegben 5-10 mm hosszú, zegzugos járatot fúr, amely a bőr elszarusodási határán a felülettel párhuzamosan halad. A rühatka ezekben fejlődik és a nőstény a petéit is itt helyezi el.
A petéből a lárva egy hét alatt kel ki. Kifejléssel fejlődik, a hímek egy, a nőstények 4-6 hét alatt, két vedlés után válnak ivaréretté. Hámsejtekkel táplálkozik. Szaporodása kezdetben igen gyors, azonban a szervezet által termelt ellenanyagok a szaporodás ütemét egy idő múlva csökkentik. A hámsejtekkel táplálkozó rühatka a fizikai és kémiai behatások iránt igen érzékeny, a bőrről lekerülve száraz levegőn csak 1-2, nedves ruhán azonban kb. 10 napig életben marad.
(2) Megtelepedési helyei
Az ábrán is megfigyelhető leggyakoribb megtelepedési helyei: azon bőrrészek, amelyek bizonyos egyenletes nyomásnak vannak kitéve, így például ülő foglalkozásúaknál az ülőgumók, ezen kívül különösen a hónalj és kezek. A járatok a leggyakoribbak a kéztőízület felett, az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj táján, az emlőbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban, és a farpofák alsó részén; a viszketés is itt a legerősebb.
(3) Tünetei– Felismerése – Diagnózis megállapítása
Az első rühatka befúródása a bőrbe többnyire észrevétlen marad. Ezt követően rendszerint 10-30 napos lappangási idő után jelentkezik a fertőzés legjellegzetesebb és gyakorlatilag egyetlen tünete, a gyakran rohamszerű és kínzó vakarózási kényszert kiváltó viszketés, amely lefekvés után ágymelegben a legintenzívebb. A viszketést az atka mozgása csak kisebb mértékben okozza, fő előidézője az atka váladékára jelentkező allergiás reakció. Ezért a rühes személy olyan helyen is vakarózik, ahol atkajáratok nincsenek. Tehát minden testszerte jelentkező viszketéskor gondolni kell a rühességre!
A vakarózás miatt másodlagosan bőrfertőzés alakulhat ki, ami a rühességet elfedheti és a helyes diagnózis felállítását megnehezíti. A diagnózis megállapítása bőrgyógyászati feladat, ami elsősorban a jellegzetes tünetek láttán, a viszketés és járatok együttese alapján állítható fel, de az a kórjelző atkajáratok megkeresésével, azok megfestésével egyértelműen igazolható. Kétes esetben fontosak a betegeknek a rühességre jellegzetes panaszai elsősorban ágymelegben a viszketés fokozódása, és a beteg környezetében élő személyeknél hasonló panaszok előfordulása.
(4) Terjedése
A fertőzés átvitele emberről emberre elsősorban közvetlenül, szoros érintkezés útján (pl. szexuális kontaktussal, verekedéssel, birkózással, kézfogással stb.) történhet. Gyakori azonban, hogy a vakarózás miatt elszóródott peték és atkák a textílián keresztül (pl. fehérnemű, ágynemű, törülköző útján) fertőzik a fogékony embert. Terjedésében az együttalvás is szerepet játszik. Sok fiatal ún. „egyéjszakás” kaland során fertőződik! (Ezért sokszor a nemi szervek táján észlelhető a fertőzés, első tünete, a viszketés.)
(5) A fertőzés megszűntetése, a rühesség kezelése
A rüh gyógykezelésében a legelső feladat az atkák és petéik elölése. A rühesség leggyakrabban benzil-benzoáttal pusztíthatók el, amely 1:3 arányban paraffinolajjal hígítva alkalmazható, illetve hazai előállítású, 20-25 %-os töménységű gyógyszertári készítményekben (Novascabin külsőleges emulzió. Linimentum scabicidum FoNo) áll rendelkezésre, de újabban 5% permetrin hatóanyagú külföldi gyógyszer (Infectoscab 5% krém) is rendelkezésre áll.
Egy gondosan – a gyógyszerekhez mellékelt használati utasítás szerint – végzett kezeléssel (különös figyelemmel az egyes gyógyszereknél meghatározott, eltérő a behatási időre!!) a fertőzött személy 24 óra alatt rühatkamentessé tehető. Makacs fertőzés esetén a kezelést esetleg még egy-két alkalommal meg kell ismételni. A kezelést az érintett önmaga, gyermekek esetében a szülő elvégezheti, de kórházakban és betegotthonokban ez a feladat az ápoló személyzetre hárul.
Ha valamennyi atka elpusztult, úgy a bőrön jelenlevő elváltozások általában maguktól rövid idő alatt eltűnnek. Viszont, ha kiterjedt, elhanyagolt a fertőzés, vagy ha nagyon érzékeny bőrű a beteg, akkor a tulajdonképpeni rüh-kezelés befejezése után hátra van még a következményes elváltozások, például az elvakart, felülfertőzött, gyulladt bőr kezelése, amely bőrgyógyász segítségével is sokszor hosszú időt vesz igénybe.
Vegyük figyelembe azt is, hogy a sikeres kezelés ellenére (amikor élő atka már nincs) az allergiás eredetű viszketés tovább tarthat, sőt az erős viszketésre. heveny bőrizgalom, másodlagos bőrgyulladás alakulhat ki, amelynek megszüntetése ugyancsak bőrgyógyász közreműködését igényli.
A fertőzött személy kezelésével egyidejűleg az általa használt textíliák (ágynemű, fehérnemű) hatásos rühatkamentesítéséről is gondoskodni kell. Erre a magas, 60 oC feletti hőmérséklet (pl. kifőzés, mosás) kiválóan megfelel.
(6) A rühesség megelőzése
A rühesség azon fertőzések közé tartozik, amelyet a legteljesebb testi higiénia mellett is akár gyermekintézményekben, akár felnőtt közösségekben a sokak által használt tárgyak (pl. törülköző) közvetítésével gyakorlatilag bárki elkaphat.
A fertőzött személy kezelésén túlmenően rendkívül fontos annak megállapítása, hogy a rühes személy a rühességet kitől kaphatta meg, illetőleg kinek adhatta tovább. Ugyanis akitől kapta, attól ő, vagy más újra megkaphatja, és akinek továbbadta, attól is visszakaphatja („ping-pong rühesség”). Ezért a rühes személy környezetének (családtagoknak, szexuális partnernek) mielőbbi vizsgálata és szükség esetén valamennyi fertőzött személy egyidejű kezelése a megelőzés legfontosabb lehetősége!
Ugyancsak fontos, hogy emberek elszállásolására szolgáló helyeken (pl. szállodákban, üdülőkben, táborokban stb.) csak megfelelően hőkezelt (mosott, vasalt) ágynemű kerülhet újból használatra.
Országos Epidemiológiai Központ Dezinszekciós és deratizációs osztálya
2014. október
Az ÁNTSZ további lakossági tájékoztatóit ezen a linken olvashatja
A hazai közegészségügyi hálózat megfigyelései, illetve a Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézetek adatai arra utalnak, hogy a rühesség (scabiosis) rövid időn belüli először csak halmozottan fordul elő, később azonban járvány formájában bárkit veszélyeztethet. Ugyanis évtizedek óta ismert, hogy általában 20-25 évenként világszerte rühességi járványok jelentkeznek. E folyamat alól Magyarország sem kivétel.
A járványok kialakulását a legaktívabb nemi életet élő 20-30 éves korosztályon belül azok a fertőzött személyek segítik elő, akiknek felhámjában a rühatkák tömegesen elszaporodása miatt a fertőzés szétszóródhat. A tünetmentes rühesség a már átvészelt és fogékony egyéneknél is jelentkezhet, ami a fertőzés terjedését segítő tényező. A járványok kialakulásához hozzájárul az is, hogy a rühességre jellemző tüneteket a bőrgyógyászok – gyakorlat hiányában – gyakran nem ismerik fel, ezért a beteg hosszabb időn keresztül nem kap megfelelő kezelést, ami lehetővé teszi a rühatkák szóródását.
Jelen Tájékoztatónkban a rühességre vonatkozó, a lakosságot érintő ismeretekről kívánunk rövid áttekintést adni.
(1) Kórokozó
Az emberi rühatka (Sarcoptes scabiei var. hominis) kb. 0,3-0,5 mm nagyságú, szabad szemmel nem látható pókidomú. Egygazdás endoparazita, kizárólag az emberen él, idegen gazdán csak átmenetileg tartózkodik. Az állatokon előforduló, az emberen élősködőhöz igen hasonló rühatkák az embert viszont csak kivételes esetben fertőzik meg.
A rühatka nősténye a finom bőrfelületek hámjában, a bőr felső szarurétegében telepszik meg, ahol igen vékony a szaruréteg és nincs sok szőrtüsző és ahonnan a külső levegőhöz könnyen hozzájut. A nőstény a szarurétegben 5-10 mm hosszú, zegzugos járatot fúr, amely a bőr elszarusodási határán a felülettel párhuzamosan halad. A rühatka ezekben fejlődik és a nőstény a petéit is itt helyezi el.
A petéből a lárva egy hét alatt kel ki. Kifejléssel fejlődik, a hímek egy, a nőstények 4-6 hét alatt, két vedlés után válnak ivaréretté. Hámsejtekkel táplálkozik. Szaporodása kezdetben igen gyors, azonban a szervezet által termelt ellenanyagok a szaporodás ütemét egy idő múlva csökkentik. A hámsejtekkel táplálkozó rühatka a fizikai és kémiai behatások iránt igen érzékeny, a bőrről lekerülve száraz levegőn csak 1-2, nedves ruhán azonban kb. 10 napig életben marad.
(2) Megtelepedési helyei
Az ábrán is megfigyelhető leggyakoribb megtelepedési helyei: azon bőrrészek, amelyek bizonyos egyenletes nyomásnak vannak kitéve, így például ülő foglalkozásúaknál az ülőgumók, ezen kívül különösen a hónalj és kezek. A járatok a leggyakoribbak a kéztőízület felett, az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj táján, az emlőbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban, és a farpofák alsó részén; a viszketés is itt a legerősebb.
(3) Tünetei– Felismerése – Diagnózis megállapítása
Az első rühatka befúródása a bőrbe többnyire észrevétlen marad. Ezt követően rendszerint 10-30 napos lappangási idő után jelentkezik a fertőzés legjellegzetesebb és gyakorlatilag egyetlen tünete, a gyakran rohamszerű és kínzó vakarózási kényszert kiváltó viszketés, amely lefekvés után ágymelegben a legintenzívebb. A viszketést az atka mozgása csak kisebb mértékben okozza, fő előidézője az atka váladékára jelentkező allergiás reakció. Ezért a rühes személy olyan helyen is vakarózik, ahol atkajáratok nincsenek. Tehát minden testszerte jelentkező viszketéskor gondolni kell a rühességre!
A vakarózás miatt másodlagosan bőrfertőzés alakulhat ki, ami a rühességet elfedheti és a helyes diagnózis felállítását megnehezíti. A diagnózis megállapítása bőrgyógyászati feladat, ami elsősorban a jellegzetes tünetek láttán, a viszketés és járatok együttese alapján állítható fel, de az a kórjelző atkajáratok megkeresésével, azok megfestésével egyértelműen igazolható. Kétes esetben fontosak a betegeknek a rühességre jellegzetes panaszai elsősorban ágymelegben a viszketés fokozódása, és a beteg környezetében élő személyeknél hasonló panaszok előfordulása.
(4) Terjedése
A fertőzés átvitele emberről emberre elsősorban közvetlenül, szoros érintkezés útján (pl. szexuális kontaktussal, verekedéssel, birkózással, kézfogással stb.) történhet. Gyakori azonban, hogy a vakarózás miatt elszóródott peték és atkák a textílián keresztül (pl. fehérnemű, ágynemű, törülköző útján) fertőzik a fogékony embert. Terjedésében az együttalvás is szerepet játszik. Sok fiatal ún. „egyéjszakás” kaland során fertőződik! (Ezért sokszor a nemi szervek táján észlelhető a fertőzés, első tünete, a viszketés.)
(5) A fertőzés megszűntetése, a rühesség kezelése
A rüh gyógykezelésében a legelső feladat az atkák és petéik elölése. A rühesség leggyakrabban benzil-benzoáttal pusztíthatók el, amely 1:3 arányban paraffinolajjal hígítva alkalmazható, illetve hazai előállítású, 20-25 %-os töménységű gyógyszertári készítményekben (Novascabin külsőleges emulzió. Linimentum scabicidum FoNo) áll rendelkezésre, de újabban 5% permetrin hatóanyagú külföldi gyógyszer (Infectoscab 5% krém) is rendelkezésre áll.
Egy gondosan – a gyógyszerekhez mellékelt használati utasítás szerint – végzett kezeléssel (különös figyelemmel az egyes gyógyszereknél meghatározott, eltérő a behatási időre!!) a fertőzött személy 24 óra alatt rühatkamentessé tehető. Makacs fertőzés esetén a kezelést esetleg még egy-két alkalommal meg kell ismételni. A kezelést az érintett önmaga, gyermekek esetében a szülő elvégezheti, de kórházakban és betegotthonokban ez a feladat az ápoló személyzetre hárul.
Ha valamennyi atka elpusztult, úgy a bőrön jelenlevő elváltozások általában maguktól rövid idő alatt eltűnnek. Viszont, ha kiterjedt, elhanyagolt a fertőzés, vagy ha nagyon érzékeny bőrű a beteg, akkor a tulajdonképpeni rüh-kezelés befejezése után hátra van még a következményes elváltozások, például az elvakart, felülfertőzött, gyulladt bőr kezelése, amely bőrgyógyász segítségével is sokszor hosszú időt vesz igénybe.
Vegyük figyelembe azt is, hogy a sikeres kezelés ellenére (amikor élő atka már nincs) az allergiás eredetű viszketés tovább tarthat, sőt az erős viszketésre. heveny bőrizgalom, másodlagos bőrgyulladás alakulhat ki, amelynek megszüntetése ugyancsak bőrgyógyász közreműködését igényli.
A fertőzött személy kezelésével egyidejűleg az általa használt textíliák (ágynemű, fehérnemű) hatásos rühatkamentesítéséről is gondoskodni kell. Erre a magas, 60 oC feletti hőmérséklet (pl. kifőzés, mosás) kiválóan megfelel.
(6) A rühesség megelőzése
A rühesség azon fertőzések közé tartozik, amelyet a legteljesebb testi higiénia mellett is akár gyermekintézményekben, akár felnőtt közösségekben a sokak által használt tárgyak (pl. törülköző) közvetítésével gyakorlatilag bárki elkaphat.
A fertőzött személy kezelésén túlmenően rendkívül fontos annak megállapítása, hogy a rühes személy a rühességet kitől kaphatta meg, illetőleg kinek adhatta tovább. Ugyanis akitől kapta, attól ő, vagy más újra megkaphatja, és akinek továbbadta, attól is visszakaphatja („ping-pong rühesség”). Ezért a rühes személy környezetének (családtagoknak, szexuális partnernek) mielőbbi vizsgálata és szükség esetén valamennyi fertőzött személy egyidejű kezelése a megelőzés legfontosabb lehetősége!
Ugyancsak fontos, hogy emberek elszállásolására szolgáló helyeken (pl. szállodákban, üdülőkben, táborokban stb.) csak megfelelően hőkezelt (mosott, vasalt) ágynemű kerülhet újból használatra.
Országos Epidemiológiai Központ Dezinszekciós és deratizációs osztálya
2014. október
Az ÁNTSZ további lakossági tájékoztatóit ezen a linken olvashatja
2014. december 9., kedd
A vitaminokról
Mik a vitaminok?
A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek a szervezet működéséhez nélkülözhetetlenek, de szervezetünk nem tudja előállítani. Természetes forrásai általában a friss gyümölcsök, zöldségek, de vannak, amelyek állati eredetű élelmiszerekben találhatók meg.
Kémiai viselkedésük alapján vízben vagy zsírban oldódnak. A vízben oldható vitaminokat a szervezet nem tudja tárolni, aktuálisan fölösleges mennyiségük kiürül a szervezetből. A zsírban oldódóak elraktározódnak a szervezetben.
Miért lehet szükség a vitaminok pótlására?
A válasz egyszerű: akkor, ha a táplálék nem fedezi a szükségleteket. Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan lehet ez? A természet úgy alkotta meg a körforgását, hogy a földlakók természetes úton jussanak hozzá mindenhez, amire szükségük van. Ez így is volt abban a paradicsomi állapotban, amíg az ember el nem kezdte a természet kizsákmányolását.
A nagyüzemi gazdálkodás kiszívta a termőtalaj tartalékait, az eredeti zöldség, gyümölcs méretét sokszorosan meghaladó hibridek pedig képtelenek gyors fejlődésük során annyi vitamint és ásványi anyagot felhalmozni, amennyire szükségünk lenne. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tartalmaznak vitaminokat, csak kevesebbet, mint száz éve.
A másik probléma a táplálkozásunkban rejlik. Jóval kevesebb friss zöldséget, gyümölcsöt eszünk, mint kellene. A rohanás,a menza, az itt-ott-bekapok-valamit nem kedvez a helyes táplálkozásnak.
Ezzel együtt le kell szögezni, hogy igazi vitaminhiánnyal nem nagyon találkozunk, hiszen innen-onnan csurran-cseppen még a zöldséget, gyümölcsöt nem nagyon kedvelő gyerekeknek is. Az egyetlen vitamin, ahol komoly hiány léphet fel, az a D-vitamin.
Van-e tehát létjogosultsága a vitamin pótlásnak?
Igen, van. Főleg a téli, tavaszi hónapokban, amikor a tápanyagok amúgy is egyre kevesebb vitamint tartalmaznak.
Milyen vitamint adjunk gyermekünknek?
A gyógyszertárakban sokféle multivitamin kapható, különféle gyógyszerformában. A kicsiknek kanalas, a nagyobbaknak szopogatós vagy rágótabletta, a nagyoknak tabletta, kapszula. Nagyon jó minőségű vitaminokat készítenek táplálék-kiegészítőket forgalmazó cégek, ezeknek az ára is magasabb.
Általánosságban tehát pénztárcától függően be lehet szerezni valamilyen téli multivitamint, igazából bármelyik forgalomban levő készítmény használható. Télen külön kell a C-vitamin bevitelre figyelni, amit a multivitamin mellett is adhatunk.
Mi nem várható a vitaminoktól?
Hát a nagy csoda az, ami nem várható. Sajnos a beteges gyermek nem fog egy multivitamin hatására egy csapásra meggyógyulni, az étvágytalan sem fog hirtelen meghízni.
Mi várható a vitaminoktól?
Az, hogy megszűnik a vitaminhiány, a szervezet megfelelően tud dolgozni. A megfelelő táplálkozás mellett a vitamin pótlással elősegíthetjük gyermekeink megfelelő testi, lelki fejlődését, jó immun állapotát, ami segít a betegségek leküzdésében is.
A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek a szervezet működéséhez nélkülözhetetlenek, de szervezetünk nem tudja előállítani. Természetes forrásai általában a friss gyümölcsök, zöldségek, de vannak, amelyek állati eredetű élelmiszerekben találhatók meg.
Kémiai viselkedésük alapján vízben vagy zsírban oldódnak. A vízben oldható vitaminokat a szervezet nem tudja tárolni, aktuálisan fölösleges mennyiségük kiürül a szervezetből. A zsírban oldódóak elraktározódnak a szervezetben.
Miért lehet szükség a vitaminok pótlására?
A válasz egyszerű: akkor, ha a táplálék nem fedezi a szükségleteket. Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan lehet ez? A természet úgy alkotta meg a körforgását, hogy a földlakók természetes úton jussanak hozzá mindenhez, amire szükségük van. Ez így is volt abban a paradicsomi állapotban, amíg az ember el nem kezdte a természet kizsákmányolását.
A nagyüzemi gazdálkodás kiszívta a termőtalaj tartalékait, az eredeti zöldség, gyümölcs méretét sokszorosan meghaladó hibridek pedig képtelenek gyors fejlődésük során annyi vitamint és ásványi anyagot felhalmozni, amennyire szükségünk lenne. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tartalmaznak vitaminokat, csak kevesebbet, mint száz éve.
A másik probléma a táplálkozásunkban rejlik. Jóval kevesebb friss zöldséget, gyümölcsöt eszünk, mint kellene. A rohanás,a menza, az itt-ott-bekapok-valamit nem kedvez a helyes táplálkozásnak.
Ezzel együtt le kell szögezni, hogy igazi vitaminhiánnyal nem nagyon találkozunk, hiszen innen-onnan csurran-cseppen még a zöldséget, gyümölcsöt nem nagyon kedvelő gyerekeknek is. Az egyetlen vitamin, ahol komoly hiány léphet fel, az a D-vitamin.
Van-e tehát létjogosultsága a vitamin pótlásnak?
Igen, van. Főleg a téli, tavaszi hónapokban, amikor a tápanyagok amúgy is egyre kevesebb vitamint tartalmaznak.
Milyen vitamint adjunk gyermekünknek?
A gyógyszertárakban sokféle multivitamin kapható, különféle gyógyszerformában. A kicsiknek kanalas, a nagyobbaknak szopogatós vagy rágótabletta, a nagyoknak tabletta, kapszula. Nagyon jó minőségű vitaminokat készítenek táplálék-kiegészítőket forgalmazó cégek, ezeknek az ára is magasabb.
Általánosságban tehát pénztárcától függően be lehet szerezni valamilyen téli multivitamint, igazából bármelyik forgalomban levő készítmény használható. Télen külön kell a C-vitamin bevitelre figyelni, amit a multivitamin mellett is adhatunk.
Mi nem várható a vitaminoktól?
Hát a nagy csoda az, ami nem várható. Sajnos a beteges gyermek nem fog egy multivitamin hatására egy csapásra meggyógyulni, az étvágytalan sem fog hirtelen meghízni.
Mi várható a vitaminoktól?
Az, hogy megszűnik a vitaminhiány, a szervezet megfelelően tud dolgozni. A megfelelő táplálkozás mellett a vitamin pótlással elősegíthetjük gyermekeink megfelelő testi, lelki fejlődését, jó immun állapotát, ami segít a betegségek leküzdésében is.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)